Leírás
Hidrociklonokkúpos henger alakúak, tangenciális betáplálási bemenettel a hengeres szakaszba és egy kimenettel mindkét tengelyen. A hengeres szakasz kimenetét örvénykeresőnek nevezik, és a ciklonba nyúlik, hogy csökkentse a rövidzárlatos áramlást közvetlenül a bemenetről. A kúpos végén található a második kimenet, a csap. A méret szerinti szétválasztáshoz mindkét kimenet általában nyitott a légkörre. A hidrociklonokat általában függőlegesen üzemeltetik, a csappal az alsó végén, ezért a durva terméket aluláramlásnak, a finom terméket pedig az örvénykeresőből kilépő túlfolyásnak nevezik. Az 1. ábra vázlatosan mutatja egy tipikus...hidrociklonA két örvény, a tangenciális betáplálási bemenet és az axiális kimenetek. A tangenciális bemenet közvetlen régióját kivéve a ciklonon belüli folyadékmozgás radiális szimmetriát mutat. Ha az egyik vagy mindkét kimenet nyitott a légkörre, egy alacsony nyomású zóna gázmagot hoz létre a függőleges tengely mentén, a belső örvény belsejében.
1. ábra. A hidrociklon főbb jellemzői.
A működési elv egyszerű: a szuszpendált részecskéket szállító folyadék tangenciálisan lép be a ciklonba, lefelé spirálisan mozog, és szabad örvényáramlásban centrifugális mezőt hoz létre. A nagyobb részecskék spirális mozgásban a folyadékon keresztül a ciklon külseje felé haladnak, és a folyadék egy részével együtt a csapon keresztül távoznak. A csap korlátozott felülete miatt egy belső örvény jön létre, amely a külső örvénnyel megegyező irányban forog, de felfelé áramlik, és az örvénykeresőn keresztül elhagyja a ciklont, magával ragadva a folyadék nagy részét és a finomabb részecskéket. Ha a csap kapacitása túllépi a határt, a levegőmag lezárul, és a csap kiáramlása esernyő alakú permetből „kötéllé” változik, és durva anyag távozik a túlfolyóba.
A hengeres szakasz átmérője a fő változó, amely befolyásolja a leválasztható részecskék méretét, bár a kimeneti átmérők függetlenül is változtathatók az elért elválasztás megváltoztatása érdekében. Míg a korai kutatók akár 5 mm átmérőjű ciklonokkal is kísérleteztek, a kereskedelmi forgalomban kapható hidrociklonok átmérője jelenleg 10 mm és 2,5 m között mozog, a 2700 kg m−3 sűrűségű részecskék elválasztási mérete pedig 1,5–300 μm, ami a részecskesűrűség növekedésével csökken. Az üzemi nyomásesés kis átmérők esetén 10 bartól nagy egységek esetén 0,5 barig terjed. A kapacitás növelése érdekében több kis...hidrociklonokegyetlen tápvezetékről elosztható.
Bár a működési elv egyszerű, működésük számos aspektusa még mindig kevéssé ismert, és a hidrociklonok kiválasztása és ipari üzemeltetésre való előrejelzése nagyrészt empirikus.
Osztályozás
Barry A. Wills, James A. Finch FRSC, FCIM, P.Eng., Wills ásványfeldolgozási technológiája (nyolcadik kiadás), 2016
9.4.3 Hidrociklonok kontra szűrők
A zárt őrlőkörökben a finom szemcseméretek (<200 µm) osztályozásában a hidrociklonok dominánssá váltak. A szitatechnika legújabb fejlesztései (8. fejezet) azonban megújították az érdeklődést a sziták őrlőkörökben való alkalmazása iránt. A sziták méret alapján választanak szét, és nem befolyásolják közvetlenül a betáplált ásványi anyagok sűrűségeloszlása. Ez előnyt jelenthet. A szitáknak nincs megkerülő frakciójuk, és ahogy a 9.2. példa is mutatja, a megkerülő frakció meglehetősen nagy lehet (ebben az esetben több mint 30%). A 9.8. ábra a ciklonok és a sziták megoszlási görbéjének különbségét mutatja be. Az adatok a perui El Brocal koncentrátorból származnak, a hidrociklonok őrlőkörben történő Derrick Stack Sizer®-re való cseréje előtti és utáni értékelésekkel (Dündar et al., 2014). A várakozásoknak megfelelően a ciklonhoz képest a szita élesebb elválasztással (a görbe meredeksége magasabb) és kisebb megkerülő ággal rendelkezett. A szita bevezetése utáni magasabb törési arányok miatt az őrlőkör kapacitásának növekedéséről számoltak be. Ezt a bypass megszüntetésének tulajdonították, ami csökkentette az őrlőmalmokba visszaküldött finom anyag mennyiségét, és ezáltal csökkentette a részecskék közötti ütközéseket.
9.8. ábra. Ciklonok és sziták megoszlási görbéi az El Brocal sűrítő őrlőkörében.
(Dündar et al. (2014) adaptálva)
Az átállás azonban nem egyirányú: egy friss példa erre a szitáról ciklonra való áttérés, hogy kihasználják a sűrűbb ásványi anyagok további méretcsökkenését (Sasseville, 2015).
Kohászati folyamat és tervezés
Eoin H. Macdonald, a Handbook of Gold Exploration and Evaluation című könyvben, 2007
Hidrociklonok
A hidrociklonok előnyös egységek nagy mennyiségű zagy osztályozására vagy iszaptalanítására, mivel olcsón és nagyon kevés alapterületet vagy belmagasságot foglalnak el. Leghatékonyabban akkor működnek, ha egyenletes áramlási sebességgel és pépsűrűséggel adagolják őket, és egyenként vagy csoportosan használják őket a kívánt összkapacitás eléréséhez a kívánt osztásoknál. Az osztályozási képesség a készüléken keresztüli nagy tangenciális áramlási sebességek által létrehozott centrifugális erőkön alapul. A beáramló zagy által létrehozott elsődleges örvény spirálisan lefelé hat a belső kúpfal körül. A szilárd anyagokat a centrifugális erő kifelé dobja, így a pép lefelé haladásával a sűrűsége növekszik. A sebesség függőleges komponensei lefelé hatnak a kúpfalak közelében, és felfelé a tengely közelében. A kevésbé sűrű, centrifugálisan elválasztott iszapfrakció felfelé kényszerül az örvénykeresőn keresztül, hogy a kúp felső végén lévő nyíláson át kijusson. A két áramlás közötti közbenső zóna vagy burok nulla függőleges sebességgel rendelkezik, és elválasztja a lefelé mozgó durvább szilárd anyagokat a felfelé mozgó finomabb szilárd anyagoktól. Az áramlás nagy része felfelé áramlik a kisebb belső örvényben, és a nagyobb centrifugális erők a finomabb részecskék közül a nagyobbakat kifelé dobják, így hatékonyabb elválasztást biztosítanak a finomabb méretű szemcsék között. Ezek a részecskék visszatérnek a külső örvénybe, és ismét a koaxiális adagoláshoz kerülnek.
A tipikus spirális áramlási mintázat geometriája és működési feltételeihidrociklonA 8.13. ábrán láthatók. Az üzemi változók a pép sűrűsége, a betáplálási sebesség, a szilárd anyagok jellemzői, a betáplálási bemeneti nyomás és a ciklonon keresztüli nyomásesés. A ciklon változói a betáplálási bemenet területe, az örvénykereső átmérője és hossza, valamint a csap kiömlőnyílásának átmérője. A közegellenállási együttható értékét az alak is befolyásolja; minél jobban eltér egy részecske a gömbalaktól, annál kisebb az alaktényezője, és annál nagyobb az ülepedési ellenállása. A kritikus feszültségi zóna egyes aranyrészecskék méretét akár 200 mm-re is kiterjedhet, ezért az osztályozási folyamat gondos ellenőrzése elengedhetetlen a túlzott újrahasznosítás és az ebből eredő iszapképződés csökkentése érdekében. Történelmileg, amikor kevés figyelmet fordítottak a 150 %-os kinyerésreμm aranyszemcsék, úgy tűnik, hogy az arany átvitele a nyálkafrakciókba nagyrészt felelős az aranyveszteségért, amelyet számos aranyelhelyezési művelet során akár 40–60%-osnak is feljegyeztek.
8.13. Hidrociklon normál geometriája és üzemi feltételei.
A 8.14. ábra (Warman kiválasztási táblázat) a ciklonok előzetes kiválasztását mutatja be különböző D50-es méretekben, 9–18 mikrontól 33–76 mikronig. Ez a táblázat, a ciklon teljesítményét bemutató többi hasonló táblázathoz hasonlóan, egy adott típusú, gondosan szabályozott adagoláson alapul. Elsődleges kiválasztási útmutatóként 2700 kg/m3 víz szilárdanyag-tartalmát feltételezi. A nagyobb átmérőjű ciklonokat durva elválasztásra használják, de a megfelelő működéshez nagy adagolási térfogatra van szükség. A nagy adagolási térfogaton történő finom elválasztáshoz párhuzamosan működő kis átmérőjű ciklonok csoportjaira van szükség. A szűk méretezés végső tervezési paramétereit kísérletileg kell meghatározni, és fontos, hogy a ciklon tartományának közepén lévőt válasszunk, hogy a működés megkezdésekor szükség esetén elvégezhetőek legyenek a kisebb beállítások.
8.14. Warman előzetes kiválasztási táblázata.
A CBC (keringetőágyas) ciklon állítólag legfeljebb 5 mm átmérőjű alluviális aranybevonat-anyagokat osztályoz, és az alulfolyó anyagból állandóan nagy mennyiségű koaxiális betáplálást biztosít. Az elválasztás körülbelülD50/150 mikron, 2,65 sűrűségű szilícium-dioxid alapján. A CBC ciklon aluláram állítólag különösen alkalmas kotrógépes elválasztásra, viszonylag sima méreteloszlási görbéje és a finom hulladékrészecskék szinte teljes eltávolítása miatt. Azonban, bár ez a rendszer állítólag egy menetben, viszonylag hosszú mérettartományú betáplálásból (pl. ásványi homok) azonos mennyiségű nehéz ásványi anyagot tartalmazó, kiváló minőségű elsődleges koncentrátumot állít elő, ilyen teljesítményadatok nem állnak rendelkezésre finom és pelyhes aranyat tartalmazó alluviális betáplálási anyagra. A 8.5. táblázat az AKW műszaki adatait tartalmazza.hidrociklonok30 és 100 mikron közötti határértékekhez.
8.5. táblázat. Az AKW hidrociklonok műszaki adatai
| Típus (KRS) | Átmérő (mm) | Nyomásesés | Kapacitás | Vágási pont (mikron) | |
|---|---|---|---|---|---|
| Hígtrágya (m3/óra) | Szilárd anyagok (t/h max). | ||||
| 2118 | 100 | 1–2,5 | 9.27 | 5 | 30–50 |
| 2515 | 125 | 1–2,5 | 11–30 | 6 | 25–45 |
| 4118 | 200 | 0,7–2,0 | 18–60 | 15 | 40–60 |
| (RWN)6118 | 300 | 0,5–1,5 | 40–140 | 40 | 50–100 |
A vasérc aprítási és osztályozási technológiáinak fejlesztései
A. Jankovic, a Vasérc című könyvben, 2015
8.3.3.1 Hidrociklonos szeparátorok
A hidrociklon, más néven ciklon, egy osztályozó berendezés, amely centrifugális erőt használ a zagyrészecskék ülepedési sebességének felgyorsítására, és a részecskéket méret, alak és fajsúly szerint választja szét. Széles körben használják az ásványiparban, főként az ásványfeldolgozásban osztályozóként, amely rendkívül hatékonynak bizonyult a finom szétválasztási méreteknél. Széles körben alkalmazzák zártláncú őrlési műveletekben, de számos más felhasználási módot is talált, például iszaptalanítást, szemcsementesítést és sűrítést.
Egy tipikus hidrociklon (8.12a. ábra) egy kúpos alakú tartályból áll, amelynek csúcsa, vagy alsó elfolyónyílása nyitott, és egy hengeres szakaszhoz csatlakozik, amelynek tangenciális betápláló bemenete van. A hengeres szakasz tetejét egy lemez zárja le, amelyen keresztül egy axiálisan rögzített túlfolyócső halad. A csövet egy rövid, levehető szakasz, az úgynevezett örvénykereső tolja be a ciklon testébe, amely megakadályozza a betáplált anyag rövidzárlatát közvetlenül a túlfolyóba. A betáplált anyagot nyomás alatt vezetik be a tangenciális bemeneten keresztül, ami örvénylő mozgást kölcsönöz a pépnek. Ez örvényt generál a ciklonban, amelynek függőleges tengelye mentén egy alacsony nyomású zóna található, ahogy a 8.12b. ábra mutatja. A tengely mentén egy levegőmag alakul ki, amely normális esetben a csúcsnyíláson keresztül kapcsolódik a légkörhöz, de részben az alacsony nyomású zónában az oldatból kiáramló oldott levegő hozza létre. A centrifugális erő felgyorsítja a részecskék ülepedési sebességét, ezáltal a részecskéket méret, alak és fajsúly szerint elválasztja. A gyorsabban ülepedő részecskék a ciklon falához vándorolnak, ahol a legkisebb a sebesség, és a csúcsnyíláshoz (aluláramlás) vándorolnak. A közegellenállás hatására a lassabban ülepedő részecskék a tengely mentén az alacsony nyomású zóna felé mozognak, és az örvénykeresőn keresztül felfelé szállítódnak a túlfolyóhoz.
8.12. ábra. Hidrociklon (https://www.aeroprobe.com/applications/examples/australian-mining-industry-uses-aeroprobe-equipment-to-study-hydro-cyclone) és hidrociklon akkumulátor. Cavex hidrociklon áttekintő brosúra, https://www.weirminerals.com/products_services/cavex.aspx.
A hidrociklonokat szinte mindenhol használják őrlőkörökben nagy kapacitásuk és relatív hatékonyságuk miatt. Nagyon széles részecskeméret-tartományban (jellemzően 5–500 μm) képesek osztályozni, a kisebb átmérőjű egységeket a finomabb osztályozáshoz használják. A ciklonok magnetit őrlőkörökben történő alkalmazása azonban nem hatékony működést eredményezhet a magnetit és a hulladék ásványok (szilícium-dioxid) közötti sűrűségkülönbség miatt. A magnetit fajsűrűsége körülbelül 5,15, míg a szilícium-dioxid fajsűrűsége körülbelül 2,7.hidrociklonoka sűrűbb ásványok finomabb őrleménymérettel válnak szét, mint a könnyebb ásványok. Ezért a felszabadult magnetit a ciklon alsó elfolyásában koncentrálódik, ami a magnetit túlzott őrlését okozza. Napier-Munn és munkatársai (2005) megjegyezték, hogy a korrigált őrleményméret (d50c) és a részecskesűrűség az áramlási viszonyoktól és egyéb tényezőktől függően a következő alakú kifejezést követi:
aholρs a szilárd anyagok sűrűsége,ρl a folyadék sűrűsége, ésn0,5 és 1,0 között van. Ez azt jelenti, hogy az ásványi sűrűség hatása a ciklon teljesítményére igen jelentős lehet. Például, ha adA magnetit 50°C-a 25 μm, akkor adA szilícium-dioxid-részecskék 50°C-a 40–65 μm lesz. A 8.13. ábra a magnetit (Fe3O4) és a szilícium-dioxid (SiO2) ciklonosztályozási hatékonysági görbéit mutatja, amelyeket egy ipari golyósmalom magnetit őrlőkörének felméréséből nyertek. A szilícium-dioxid méretbeli szétválasztása sokkal durvább,dAz Fe3O4 esetében az 50c 29 μm, míg a SiO2 esetében 68 μm. Emiatt a hidrociklonokkal ellátott zárt rendszerekben lévő magnetit őrlőmalmok kevésbé hatékonyak és kisebb kapacitásúak, mint más nemesfém érc őrlőkörök.
8.13. ábra Ciklonhatásfok magnetit Fe3O4 és szilícium-dioxid SiO2 esetén – ipari felmérés.
Nagynyomású folyamattechnológia: Alapismeretek és alkalmazások
MJ Cocero PhD, az Ipari Kémia Könyvtárban, 2001
Szilárdanyag-leválasztó berendezések
- •
-
Hidrociklon
Ez az egyik legegyszerűbb típusú szilárdanyag-leválasztó. Nagy hatékonyságú leválasztó berendezés, amely hatékonyan eltávolítja a szilárd anyagokat magas hőmérsékleten és nyomáson. Gazdaságos, mivel nincsenek mozgó alkatrészei, és kevés karbantartást igényel.
A szilárd anyagok elválasztási hatékonysága erősen függ a részecskemérettől és a hőmérséklettől. Szilícium-dioxid esetén és 300 °C feletti hőmérsékleten közel 80%-os bruttó elválasztási hatékonyság érhető el, míg ugyanebben a hőmérséklet-tartományban a sűrűbb cirkonrészecskék bruttó elválasztási hatékonysága meghaladja a 99%-ot [29].
A hidrociklonok működésének fő hátránya, hogy egyes sók hajlamosak a ciklon falához tapadni.
- •
-
Keresztmikrofiltráció
A keresztáramú szűrők hasonlóan viselkednek, mint amit általában a keresztáramú szűrésnél megfigyelnek környezeti körülmények között: a megnövekedett nyírási sebesség és a csökkent folyadékviszkozitás a szűrletszám növekedését eredményezi. A keresztmikrofiltrációt a kicsapódott sók szilárd anyagként történő elválasztására alkalmazták, és a részecskeszétválasztási hatékonyság jellemzően meghaladta a 99,9%-ot. (Goemans)és mtsai.A [30]-as számú forrás a nátrium-nitrát szuperkritikus vízből történő elválasztását vizsgálta. A vizsgálat körülményei között a nátrium-nitrát olvadt só formájában volt jelen, és képes volt átjutni a szűrőn. Az elválasztási hatékonyság a hőmérséklettel változott, mivel az oldhatóság a hőmérséklet emelkedésével csökken, 400 °C-on és 470 °C-on 40% és 85% között mozogva. Ezek a kutatók az elválasztási mechanizmust a szűrőközegnek a szuperkritikus oldat felé mutatott eltérő permeabilitásával magyarázták, szemben az olvadt sóval, a két só egyértelműen eltérő viszkozitása alapján. Ezért nemcsak a kicsapódott sókat lehetne pusztán szilárd anyagként szűrni, hanem az alacsony olvadáspontú, olvadt állapotban lévő sókat is.
Az üzemzavarokat főként a sók okozta szűrőkorrózió okozta.
Papír: Újrahasznosítás és újrahasznosított anyagok
MR Doshi, JM Dyer, az Anyagtudomány és Anyagmérnöki Referencia Modulban, 2016
3.3 Tisztítás
Tisztítószerek vagyhidrociklonokA szennyező anyagok és a víz közötti sűrűségkülönbség alapján távolítják el a szennyeződéseket a pépből. Ezek az eszközök kúpos vagy hengeres-kúpos nyomástartó edényből állnak, amelybe a pépet tangenciálisan adagolják a nagyobb átmérőjű végénél (6. ábra). A tisztítón való áthaladás során a pép örvényáramlási mintázatot hoz létre, hasonlóan egy ciklonéhoz. Az áramlás a központi tengely körül forog, ahogy a bemenettől eltávolodva a csúcs, vagy aluláramlási nyílás felé halad a tisztító falának belső oldalán. A forgási áramlási sebesség gyorsul, ahogy a kúp átmérője csökken. A csúcs közelében a kis átmérőjű nyílás megakadályozza az áramlás nagy részének kiáramlását, amely ehelyett egy belső örvényben forog a tisztító magjában. A belső magban lévő áramlás eláramlik a csúcsnyílástól, amíg át nem ürül az örvénykeresőn, amely a tisztító közepén, a nagyobb átmérőjű végén található. A nagyobb sűrűségű anyag, amely a centrifugális erő miatt a tisztító falánál koncentrálódott, a kúp csúcsán távozik (Bliss, 1994, 1997).
6. ábra. Egy hidrociklon részei, főbb áramlási mintázatok és szétválasztási trendek.
A tisztítóberendezéseket nagy, közepes vagy kis sűrűségűre osztják a szennyező anyagok sűrűsége és mérete alapján. A nagy sűrűségű, 15-50 cm (6-20 hüvelyk) átmérőjű tisztítóberendezéseket a fémhulladék, gemkapcsok és tűzőkapcsok eltávolítására használják, és általában közvetlenül a pépesítő után helyezik el. A tisztítóberendezés átmérőjének csökkenésével a kis méretű szennyeződések eltávolításának hatékonysága növekszik. Gyakorlati és gazdasági okokból a 75 mm (3 hüvelyk) átmérőjű ciklon általában a papíriparban használt legkisebb tisztítóberendezés.
A visszaáramlásos és az átáramló tisztítók kis sűrűségű szennyeződések, például viasz, polisztirol és ragacsos anyagok eltávolítására szolgálnak. A visszaáramló tisztítók nevüket onnan kapták, hogy az akceptáram a tisztító csúcsánál gyűlik össze, míg a selejt a túlfolyónál távozik. Az átáramló tisztítóban az akcept és a selejt a tisztító ugyanazon végén távozik, a tisztító falához közeli akcepteket a selejttől egy központi cső választja el a tisztító magja közelében, ahogy a 7. ábra mutatja.
7. ábra. Átfolyó tisztítóberendezés vázlata.
Az 1920-as és 1930-as években a homok pépből történő eltávolítására használt folyamatos centrifugákat a hidrociklonok kifejlesztése után kivonták a használatból. A franciaországi Grenoble-ban, a Centre Technique du Papier-ben kifejlesztett Gyroclean egy 1200–1500 fordulat/perc sebességgel forgó hengerből áll (Bliss, 1997; Julien Saint Amand, 1998, 2002). A viszonylag hosszú tartózkodási idő és a nagy centrifugális erő kombinációja elegendő időt biztosít az alacsony sűrűségű szennyeződéseknek ahhoz, hogy a tisztító magjába vándoroljanak, ahol a középső örvénykisülésen keresztül kiszűrik azokat.
MT Thew, az Elválasztástudományi Enciklopédiában, 2000
Szinopszis
Bár a szilárd-folyékonyhidrociklonBár a 20. század nagy részében kiépült, a kielégítő folyadék-folyadék elválasztási teljesítmény csak az 1980-as években jelent meg. A tengeri olajiparnak szüksége volt kompakt, robusztus és megbízható berendezésekre a finom eloszlású szennyező olaj vízből történő eltávolítására. Ezt az igényt egy jelentősen eltérő típusú hidrociklon elégítette ki, amelynek természetesen nem voltak mozgó alkatrészei.
Miután részletesebben ismertettük ezt az igényt, és összehasonlítottuk az ásványi feldolgozásban alkalmazott szilárd-folyékony ciklonikus elválasztással, bemutatjuk azokat az előnyöket, amelyeket a hidrociklon biztosított a korábban a feladat ellátására telepített berendezésekkel szemben.
Az elválasztási teljesítményértékelési kritériumokat a betáplált anyag összetétele, a kezelői vezérlés és a szükséges energia, azaz a nyomásesés és az áramlási sebesség szorzata szerinti teljesítmény megvitatása előtt soroljuk fel.
A kőolajtermelés környezete bizonyos korlátokat szab az anyagokra vonatkozóan, és ez magában foglalja a részecskeerózió problémáját is. A könyv megemlíti a tipikusan felhasznált anyagokat. Felvázolja az olajszétválasztó üzemek típusainak relatív költségadatait, mind a tőke-, mind a folyó költségek tekintetében, bár a források szűkösek. Végül néhány további fejlesztési irányt ismertet, mivel az olajipar a tengerfenékre vagy akár a kútfej aljára telepített berendezéseket keresi.
Mintavétel, szabályozás és tömegkiegyenlítés
Barry A. Wills, James A. Finch FRSC, FCIM, P.Eng., Wills ásványfeldolgozási technológiája (nyolcadik kiadás), 2016
3.7.1 Szemcseméret használata
Sok egység, mint példáulhidrociklonokés gravitációs szeparátorok bizonyos fokú méretszétválasztást eredményeznek, és a részecskeméret-adatok felhasználhatók tömegkiegyenlítésre (3.15. példa).
A 3.15. példa a csomópont-kiegyensúlyozatlanság minimalizálására mutat be példát; megadja például az általánosított legkisebb négyzetek minimalizálásának kezdeti értékét. Ez a grafikus megközelítés akkor alkalmazható, amikor „felesleges” komponensadatok vannak; a 3.9. példában is lehetett volna használni.
A 3.15. példa a ciklont használja csomópontként. Egy második csomópont a zsomp: ez egy példa két bemenetre (friss betáplálás és golyósmalom ürítése) és egy kimenetre (ciklon betáplálás). Ez egy másik anyagmérleget eredményez (3.16. példa).
A 9. fejezetben visszatérünk ehhez az őrlőköri példához, és a ciklon megoszlási görbéjét korrigált adatokkal határozzuk meg.
Közzététel ideje: 2019. május 7.